Hungary Helps
2021.04.23.
*the interview is in Hungarian
Azbej Tristan
A Hungary Helps program keretében az utóbbi években jelentős mértékű anyagi segélyben részesültek az üldözött keresztények a világ számos pontján. Azbej Tristant, a program megvalósításáért felelős államtitkárt kérdeztem.
* Bizonyára sokszor szembesült már ezzel a kérdéssel, mégis fel kell tennem. Neve egy kissé eltér a megszokottól a magyar közéleten belül. Ráadásul, ahogyan rövid életfilozófiájának összegzésében olvashatjuk, szereti az ellentmondásokat is. Szóval egyszerre hazafi és a multikultúra képviselője, pacifista, egyszersmind hívő keresztény és szelíd provokátor. Mindez talán egy kis magyarázatra szorul, ejtene néhány szót röviden saját magáról?
— A látszólagos ellentmondások kiélezése mögött leginkább az húzódik meg, hogy nem szeretem a középszerűséget, és hiszek abban: lehet az árral szemben is jót és jól tenni. Úgy szeretem mindenekelőtt hazámat, hogy közben tisztelem más népek kultúráját; a béke és az egymással való párbeszéd híve vagyok, anélkül, hogy meghunyászkodnék, ha támadják mindazt, ami értékes számunkra. Szenvedélyes fradista vagyok, és ezt lehet úgy is, hogy családi szektorban kisgyerekeimmel együtt hajtom a csapatunkat. A szokatlanul hangozható nevemmel is hasonló a helyzet. Talán meglepő, de az Azbej név Kárpát-medencei eredetű. XVII. századi, erdélyi, Szamosújvár környéki, örmény felmenőim vannak. És visszatérve a hazafi-multikulti ellentétpárokra: identitásom meghatározó része a magyar — örmény örökség, melyre büszke vagyok, ugyanúgy, ahogyan a francia felmenőimre és kulturális hagyományokra is büszkén tekintek, hiszen Franciaországban születtem, de Magyarországon nőttem fel. Mindezek alapján azt tudom mondani, a sokszínűség akkor lehet érték, ha önfeladás nélküli elfogadással jár. Ezt az identitást és tapasztalatot erősítették meg bennem a Magyarország izraeli nagykövetségén folytatott külszolgálati éveim is, ahol testközelből tapasztalhattam meg a vallások közötti együttélések konfliktusait, de annál inkább a jó példáit, melyek mind a mai napig szakmailag is hasznomra vannak.
* Ön a Hungary Helps vezetője. Ez a humanitárius szervezet a közelmúltban vált ismertté, számos nemzetközi akciót szervezett. Összegezné, hogy mi mindent hajtottak végre az utóbbi időszakban?
— A Hungary Helps program Magyarország nemzetközi humanitárius programja, melyet a magyar kormány 2017-ben indított el, kapcsolódva az egy évvel korábban induló, üldözött keresztények megsegítésére létrehozott kormányzati egységhez. A világon először emeltük az állami politika rangjára a keresztényüldözés elleni fellépést, mert felismertük: a világ legüldözöttebb vallása a kereszténység. Ezt igazolják a nemzetközi kutatások adatai, de az évről évre közzétett Budapest-jelentés a keresztényüldözésről köteteink is erre reflektálnak. Ha számszerűsíteni kell, azt tudom mondani, hogy a tavalyi évben 340 millió keresztényt üldöztek hite miatt, és naponta átlagosan 14 keresztényt gyilkoltak meg. Magyarország tehát elkötelezett az üldözött keresztények megsegítése mellett. A Hungary Helps, a segítő Magyarország programjában kiemelt, de nem kizárólagos segítséget nyújtunk számukra. Ugyanúgy támogatjuk például az Iszlám Állam által népirtásnak kitett jazidi vallási kisebbséget Irakban vagy éppen a Bangladesbe menekült muszlim rohingyákat. Valljuk, hogy a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, nem a bajt idehozni. Tavaly év végén új mérföldkőhöz érkezett programunk, hiszen négy év leforgása alatt immáron több mint 100 000, szükséget szenvedő embernek tettük lehetővé, hogy a migráció helyett a szülőföldön maradást vagy az otthonába való visszatérést válassza. Ami pedig az utóbbi időszak konkrét tevékenységét illeti: több tucat országban folytatunk csaknem 170 projektumot, a teljesség igénye nélkül először is tavaly minden erőnkkel kivettük részünket a járvány elleni hazai védekezésből az anyagi erőforrásainkkal, valamint a nemzetközi humanitárius projektumok lebonyolítása során szerzett tapasztalatainkkal és szakmai erőforrásaink bevetésével. A tavaly nyáron történt bejrúti robbanás után a miniszterelnök úr kezdeményezésére az Antióchiai Szír Maronita Katolikus Egyháznak azonnali gyorssegélyt utaltunk, mely a katasztrófa bekövetkeztétől számított 24 órán belül meg is érkezett. Számos afrikai projektumot indítottunk Nigériában, Kenyában, Etiópiában és Mozambikban a szülőföldön való maradás támogatására. Szíriában az örmény protestáns közösséget segítettük adományunkkal. Elindult az önkéntesprogramunk, együttműködést alakítottunk ki a Fradival, segítettünk a horvátországi földrengés utáni kárenyhítésben. Márciusban pedig egy év kihagyás után újra kiküldetésen vettünk részt, méghozzá a sokat szenvedett Irakban, ahol amellett, hogy felkerestem az üldözött keresztény közösségeket, és ellenőriztem az eddigi projektumaink állapotát, részt vettem Ferenc pápa programjain is, személyes találkozón kérve és kapva áldást a Szentatyától a magyar kormány üldözött keresztényekért folytatott küldetésére. Azt gondolom, nemcsak a megsegítettek száma, de a nemzetközi együttműködések gyarapodása miatt is elmondható, hogy a Hungary Helps új szintre lépett. Mára az Egyesült Államok mellett Lengyelországgal, Észtországgal, Németországgal, Hollandiával, Szlovéniával, Görögországgal, Brazíliával, a Szentszékkel és a Szuverén Máltai Lovagrenddel is humanitárius együttműködést folytatunk.
Fotó: MTI
* Feltételezem, hogy a különféle segélyezési akciók folyamán számos megható pillanatot élt át. Elég, ha csak a harmadik világban történő keresztényüldözésekről beszélünk, de gondolhatunk akár a világ bármelyik pontján zajló eseményekre is. Melyek voltak azok a pillantok, illetve történések, amelyeket feltétlenül kiemelne?
— Abból adódóan, hogy a személyes találkozások elengedhetetlen részei programunknak, számos ilyen élményben, pillanatban volt részem, amelyek nemcsak meghatóak, de egyszersmind megerősítőek is. Mind közül legszívesebben egy iraki keresztény településnek a történetét említem, mely a remény újjáélesztésének története. A Ninivei-fennsíkon, azaz bibliai tájakon található Tell-Aszkuf, melyet az Iszlám Állam terroristái 2014-ben lerohantak és teljesen elfoglaltak. Az ott élő kaldeus keresztény közösség tagjait, akik nem tudtak elmenekülni, az Iszlám Állam lemészárolta. A temetőt, a templomot, az óvodát és a lakóházakat porba döntötték. 2016-ban, miután a település felszabadult, a magyar támogatásnak köszönhetően 950 lakóházat építettek újjá, lehetővé téve, hogy az elüldözött 1300 keresztény családból 1000 visszatérhessen otthonába. Márciusi iraki misszióm egyik első állomásaként visszajöttem ide, és örömmel tapasztaltam, hogy az élet visszatért. Büszke vagyok erre a projektumunkra, mert egy kihalás mezsgyéjére taszított közösséget sikerült megmentenünk. Az pedig külön büszkeség, hogy a helyiek a magyarok iránti köszönet kifejezéseként a települést Tell-Aszkuf helyett immár Tell-Aszkuf bint al-Madzsarként emlegetik, mely utótag annyit jelent, hogy: Magyarország leánya.
* A keresztények üldözéséről igencsak kevés szó hangzik el a világ fősodratú médiumaiban. Úgy tűnik, ez manapság már nem eléggé polkorrekt? Önök azonban éppen ennek az ellenkezőjét képviselik, azazhogy a világ ne hallgassa el az üldözött keresztények ügyét.
— A helyzet az, hogy a keresztényüldözés nemcsak a világ legnagyobb, de a legelhallgatottabb emberi jogi válsága is. Ezért amikor létrehoztuk az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárságot, az első lépésünknek annak kellett lennie, hogy ledöntsük a hallgatás falait, melyek a keresztényüldözést körülveszik. A keresztényüldözés ténye mellett ugyanis hasonló botrány annak elhallgatása, bagatellizálása vagy nevetségessé tétele is az úgynevezett politikai korrektség nevében, ez pedig valójában nem más, mint egy szájkosár. A nyugati liberális politikai narratíva folyamatosan kettős mércét alkalmaz, mondok egy példát: miközben az új-zélandi Christchurch két mecsetében elkövetett borzalmas merénylet félszáz muszlim áldozatára a fősodratú média ráirányította a figyelmet — nagyon helyesen! — , addig az akkoriban Nigériában keresztény hite miatt meggyilkolt 120 áldozatnak a hírét sem lehetett hallani. Szerintünk nincs helye a mellébeszélésnek, a politikai korrektségnek, a köntörfalazásnak. És mára elértük azt, hogy többé nem söpörhető szőnyeg alá az üldözött keresztények ügye, a Hungary Helps program pedig nem megkerülhető ebben a kérdésben.
